Csalódni kell hogy boldogok lehessünk,

Gyűlölni tudni hogy újból szeressünk.

Kell tudni zokogni meg sírni,

Valakit megunni aztán visszahívni.

Csalódni százszor, csalódni ezerszer,

Hogy boldogok lehessünk egyetlen egyszer!

Izzy, a hatalmas művészlélek imádja az idézeteket, költeményeket, és még saját maga is ír verseket! Elköltözött a szüleitől, és új életet kezdett egy faluban, a bátyjánál, mely egybenyúlik egy várossal, így a városban is nyugodtan bóklászhat. Nem tudta még megemészteni nagyapja halálát, ezért boldog emberekkel akarta körbevonni magát, és egy idő után sikerül neki elfelejteni a bút, de Harryt a nagyapját sosem fogja elfeledni, de még így is lehet boldog, ha rátalál az igaz barátságra és a szerelemre...